Mióta viselünk öltönyt? - egy kis történelmi áttekintés

Már a XVII. században Angliában viseltek öltönyt, azzal a céllal, hogy az európai nemesség megkülönböztesse magát a többi társadalmi osztálytól.

Az öltöny az angol neve a francia "suit" szóból származik, melynek jelentése, követni. Ez a latin nyelvű seqour (követ/lek) igéből származik, mely arra utal, hogy az öltözék részei, zakó-nadrág-mellény így követik egymást, anyaguk és színük azonos. Az öltöny máig az egyik legelegánsabb viselet, mely az idők során sok változatot ért meg. Az elegancia kifejezés szintén a latin "eligere" (kiválasztani) szóból ered, tehát minden vonatkozásban az általánostól való eltérést , kiemelkedést, jó értelembe vett megkülönböztetést jelent. Az öltöny színe hagyományosan a sötétkék, a kék árnyalatai, a szürke és a fekete. Az éppen aktuális trendnek megfelelően előfordulhat még a barna árnyalatai, illetve a bátrabbak más színekkel is kísérletezhetnek, de kizárólag laza, hétvégi viseletként.

Az öltöny hagyományos alapanyaga a gyapjú,mivel kényelmes, elegáns, ha gyűrődik is kicsit, vállfára akasztva könnyen kirúgja magát. A szuper 100-as gyapjú és a gyapjú + pár százalék elasztán kevert szálú öltönyök többórás repülő útra, tárgyalásra is kifejezetten alkalmasak. A mai trendnek és a gyapjú ár emelkedésének köszönhetően megjelentek a kevert szálas öltönyök (50%gyapjú, 48%PES, 2%Lycra-elasztán), amelyek a tiszta gyapjúhoz képest a könnyedséget, rugalmasságot biztosítják. Ezen kívül készülhet még kasmírból, selyemből- ezek általában egyedi ,kézzel készített darabok, pamutvászonból, lenvászonból is. A minták szintén koronként, szezononként változóak. A kék alapon fehér tűcsíkos az igazi klasszikus minta. A tűhegymintás anyag a kék és a szürke árnyalatain szintén klasszikus viseletnek számít. A magyarul Eszterházy-kockásnak nevezett mintát Angliában a walesi hercegről nevezték el -Prince of Wales check. A Skóciában letelepedett angol nagybirtokosok a birtokuk munkásait azonos mintájú anyagból varrt ruhákba öltöztették, a kocka minta birtokonként különböző volt.

Az öltönyök fazonja is sok változáson ment keresztül koronként. A zakó 2-3-4 gombos változata, egysoros vagy kétsoros gombolással. A kétsoros zakónak mindig két oldalhasítéka van, az egysorosnak pedig hátul egy hasítéka van. A hasíték nélküli zakó csak akkor áll jól, ha viselője nem ül le és nem teszi zsebre a kezét, éppen ezért nagyon ritka. A királynő férje, Fülöp herceg gyakran visel hasíték nélküli zakót. A nadrágok egyes részletei szezononként változnak, az alapszabás körülbelül 10 évenként újul meg. Lehetnek hajtókásak ,vagy hajtóka nélküliek. A hajtóka feltalálója VII. Eduard király (1841.11.09-1910.05.06.) állítólag, akinek eszébe jutott, hogy felhajtsa a nadrág szárát, megvédve az az esőtől, kosztól. A hajtókás nadrág a klasszikus fazon,de általában a magasabb férfiaknak áll igazán csinosan, mert ez a fazon rövidebbnek mutatja optikailag a lábat. A mai trendnek megfelelően a nadrágok szűk fazonúak ( a 90-es évekre emlékeztetve) , hajtóka nélküliek és rövid állásúak. Természetesen mindenki alkatának, habitusának és kényelmének megfelelő öltönyt válasszon, hiszen a lényeg: Érezze jól magát elegánsan is!