Már a XVII. században Angliában viseltek öltönyt, azzal a céllal, hogy
az európai nemesség megkülönböztesse magát a többi társadalmi osztálytól.
Az öltöny az angol neve a francia "suit" szóból származik, melynek
jelentése, követni. Ez a latin nyelvű seqour (követ/lek) igéből
származik, mely arra utal, hogy az öltözék részei, zakó-nadrág-mellény
így követik egymást, anyaguk és színük azonos. Az öltöny máig az egyik
legelegánsabb viselet, mely az idők során sok változatot ért meg. Az
elegancia kifejezés szintén a latin "eligere" (kiválasztani) szóból
ered, tehát minden vonatkozásban az általánostól való eltérést ,
kiemelkedést, jó értelembe vett megkülönböztetést jelent.
Az öltöny színe hagyományosan a sötétkék, a kék árnyalatai, a szürke és
a fekete. Az éppen aktuális trendnek megfelelően előfordulhat még a
barna árnyalatai, illetve a bátrabbak más színekkel is kísérletezhetnek,
de kizárólag laza, hétvégi viseletként.
Az öltöny hagyományos alapanyaga a gyapjú,mivel kényelmes, elegáns, ha
gyűrődik is kicsit, vállfára akasztva könnyen kirúgja magát. A szuper
100-as gyapjú és a gyapjú + pár százalék elasztán kevert szálú öltönyök
többórás repülő útra, tárgyalásra is kifejezetten alkalmasak. A mai
trendnek és a gyapjú ár emelkedésének köszönhetően megjelentek a kevert
szálas öltönyök (50%gyapjú, 48%PES, 2%Lycra-elasztán), amelyek a tiszta
gyapjúhoz képest a könnyedséget, rugalmasságot biztosítják. Ezen kívül
készülhet még kasmírból, selyemből- ezek általában egyedi ,kézzel
készített darabok, pamutvászonból, lenvászonból is. A minták szintén
koronként, szezononként változóak. A kék alapon fehér tűcsíkos az igazi
klasszikus minta. A tűhegymintás anyag a kék és a szürke árnyalatain
szintén klasszikus viseletnek számít. A magyarul Eszterházy-kockásnak
nevezett mintát Angliában a walesi hercegről nevezték el -Prince of
Wales check. A Skóciában letelepedett angol nagybirtokosok a birtokuk
munkásait azonos mintájú anyagból varrt ruhákba öltöztették, a kocka
minta birtokonként különböző volt.
Az öltönyök fazonja is sok változáson ment keresztül koronként. A zakó
2-3-4 gombos változata, egysoros vagy kétsoros gombolással. A kétsoros
zakónak mindig két oldalhasítéka van, az egysorosnak pedig hátul egy
hasítéka van. A hasíték nélküli zakó csak akkor áll jól, ha viselője nem
ül le és nem teszi zsebre a kezét, éppen ezért nagyon ritka. A királynő
férje, Fülöp herceg gyakran visel hasíték nélküli zakót.
A nadrágok egyes részletei szezononként változnak, az alapszabás
körülbelül 10 évenként újul meg. Lehetnek hajtókásak ,vagy hajtóka
nélküliek. A hajtóka feltalálója VII. Eduard király
(1841.11.09-1910.05.06.) állítólag, akinek eszébe jutott, hogy
felhajtsa a nadrág szárát, megvédve az az esőtől, kosztól. A hajtókás
nadrág a klasszikus fazon,de általában a magasabb férfiaknak áll igazán
csinosan, mert ez a fazon rövidebbnek mutatja optikailag a lábat. A mai
trendnek megfelelően a nadrágok szűk fazonúak ( a 90-es évekre
emlékeztetve) , hajtóka nélküliek és rövid állásúak.
Természetesen mindenki alkatának, habitusának és kényelmének megfelelő
öltönyt válasszon, hiszen a lényeg:
Érezze jól magát elegánsan is!